betegségek
A nyulak különböző életszakaszaiban eltérőek a leggyakrabban jelentkező betegségek.
Szopós korban a nyulak igen érzékenyek a hőmérsékletváltozásra és a relatív páratartalomra. Az újszülöttek számára a fészekben 30-32C°-ot kell biztosítani! Tenyészetekben, ahol az állatlétszám nagyobb, számolni kell a relatív páratartalom növekedésével. A magas páratartalom a légzőszervi problémák jelentkezésén túl egyes kórokozók, főként a bőrgyulladást okozó gombák elszaporodását is elősegítheti. Az ilyen párás helyiségben tartott, nem kellően elzárt nyúltápok megpenészesedhetnek. A vemhes és a szoptató nyulak különösen érzékenyek a takarmány íz-és illatanyagaira, ezért ebben az életszakaszban különösen fontos, hogy jó minőségű táppal etessük őket, mert a nem megfelelő minőségű takarmány súlyos bélgyulladást idézhet elő. A 2-4 hetes szopós állatok között szórványosan sárgás színű hasmenés fordulhat elő, amit E. coli baktérium okoz. A megbetegedett állatok sok esetben különösebb tünetek nélkül elpusztulnak. A fertőzés megelőzésében nagyon fontos a nyúlketrecek rendszeres (napi) tisztítása, illetve indokolt esetben fertőtlenítése. Szintén a szopós nyulak hasmenését okozhatja a kokcidiózis, amely az állatokat 2 hetes koruk után veszélyezteti. Az állatok kezdetben anyjuktól, később a fertőzött szilárd takarmányok fogyasztásával vehetik fel a belső élősködő fejlődési alakjait. A betegség terjedését nehéz megállítani, különösen nagy tenyészetekben.
Szopós korban az elhullások zöme a kisnyulak testének lehűlésére, az anya által történő elpusztításra, vagy a szervezet gyengeségére vezethető vissza.
A választás idején 4-6hetes kor környékén (ajánlott 7 hetes korban leválasztani öket mikor már teljesen maguktól táplálkoznak) főként az emésztőrendszer megbetegedései okozhatnak problémát. Ezek gyakori tünete a hasmenés, amely legtöbbször nem fertőzéses eredetű, hanem a szilárd táplálékra való áttéréssel együtt járó bélflóra változás okozza.
Hasmenést okozatnak még különböző, a bélcsatornában elszaporodó belső paraziták is.
Rendszerint a választás körüli időszakban jelentkezik a Tyzzer-féle betegség, amelyet a Clostridium piliforme nevű baktérium okoz. Főként a 6-12 hetes fiatalok fertőződnek meg, a 2-3 napig tartó vízszerű, esetenként véres hasmenést követően a megbetegedett állatok tömegesen hullanak el. A rossz higiéniás körülmények és a fennálló kokcidiózis hajlamosítanak a betegség kialakulására. A betegség gyógyítása a higiéniás viszonyok javításával illetve antibiotikumos kezeléssel kísérelhető meg vagy pedig leitatással, SULFACOX-T vagy SUTRICOL ami szulfátot tartalmaz.
A növendék nyulaknál tömegesen fordulhat elő gyomor- és bélgyulladás, amely gyakran elhullást eredményez. A nem megfelelő vagy hiányos táplálás elősegíti a kórokozó elszaporodását. Ha a nyulak étvágytalanok, sárgás hasmenésük van, sokat gubbasztanak, esetleg a kiszáradás jelei mutatkoznak, mindenképpen gondoljunk erre a bakteriális betegségre. A növendék nyulak között szintén gyakori emésztőszervi probléma a felfúvódással járó bélsárpangás. Ilyen esetben a bélsár mennyisége fokozatosan csökken, az ürített bélsárgolyók aprók és szárazak. Miután a bélgázok nem tudnak eltávozni, az állat fokozatosan felfúvódik. A betegség hátterében általában takarmányozási probléma áll. Mindenképpen mellőzzük a puffasztó hatású zöldtakarmányok etetését. A frissen kaszált zöldeket csak fonnyasztva és többször, kis mennyiségekre osztva adjuk az állatoknak.
A kifejlett állatok legjelentősebb betegségei a következők: mixomatózis, nyulak tüdö vérzéses betegség (ellenszere a PESZTORIN MORMIX 10 hetes korban ajánlott), pasteurellózis, heveny felfúvódás, rühösség, bőrgombásodás vagy paraziták ellen a BIOKILL vagy a BIOCID ajánlott.
A mixomatózis a házi és üregi nyulaknak a fejen és a testnyílások környékén nagy, vizenyős duzzanatokkal vagy göbökkel járó, gyakran elhullással végződő betegsége. A járványok elkerülésében nagy jelentősége van az állatok betegség elleni vakcinázásának. A megelőzés azért döntő fontosságú, mert a betegség nem gyógykezelhető. A vírust a hártyás szárnyú rovarok, főként szúnyogfélék terjesztik. Ez az oka annak, hogy a vizes területek környékén gyakrabban fordul elő ez a betegség. A betegség első jelei 7-10 napos lappangási idő után legtöbbször a fülkagylókon jelentkeznek, majd a szemhéjakon és az orrtájékon is kialakulnak a kocsonyás duzzanatok.
A nyulak vérzéses betegsége viszonylag új betegség, 1984-ben Kínában tapasztalták először. Csak 4-5 hetesnél idősebb nyulak betegszenek meg, a fertőzés gyorsan terjed, és a betegek jelentős része el is hullik. 1-2 nap lappangási idő után az állatok hirtelen bágyadttá válnak, nehezítetten lélegeznek és véres, habos váladék ürül az orrnyíláson keresztül. Megelőzésre védőoltás áll rendelkezésre.
A pasteurellózis kórokozójával a nyulak már szopós korukban fertőződhetnek az anyjuktól. Azokban az állományokban, ahol a betegség megjelent, a fertőzés tartósan megmaradhat, és évről évre elhullást okozhat. A tünetek megjelenését és súlyosságát a hajlamosító tényezők (pl. zsúfolt tartás, nedves, hideg hely, elválasztott almok összekeverése) jelentősen befolyásolják. A tünetek orrfolyással, tüsszögéssel, könnyezéssel kezdődnek, majd fokozatosan nehézlégzés alakul ki. A betegség következtében középfülgyulladás, méhgyulladás, gennyes hashártyagyulladás és bőr alatti tályogok is kialakulhatnak. Ha vemhes állat fertőződik, gyakran vetélés lesz a következménye. A betegség gyógykezelése antibiotikum adásával kísérelhető meg.
Az emésztőszervi betegségek közül a bélsárpangás és a heveny felfúvódás sok gondot okozhat a nyúltartóknak. Ezek megelőzését a helyes étrendi szabályok betartásával elősegíthetjük.
A rühösséget atkák okozzák, melyek a fület és a fejet támadják meg. A fertőzés erős viszketéssel jár, aminek következtében a nyulak véresre vakarják viszkető testrészeiket. Előrehaladott esetben a fülkagyló belső felületén pörkös felrakódás figyelhető meg. Az idejében alkalmazott megfelelő gyógykezelés és egyidejűleg a tartási hely fertőtlenítése általában eredményre vezet.
Nyulaknál is viszonylag gyakran találkozhatunk gombák okozta bőrbetegséggel. A gombák szaporodásának kedvez a nyirkos, nedves környezet, amely a rosszul szigetelt nyúltartó helyiségekben alakulhat ki. Gombával a szennyezett takarmányok révén is fertőződhetnek a nyulak. Ilyenkor a fejen, nyakon és a végtagokon szőrhiányos területeket találhatunk. A gyógykezelést célszerű minél hamarabb megkezdeni. Az optimális mikroklíma és a megfelelő higiéniás viszonyok biztosításával megelőzhető a fertőzés.
Nagy melegben, főleg szállítás közben a hőguta veszélyeztetheti nyulainkat. Mivel a nyulaknak csak nagyon kevés verejtékmirigyük van, nem tudnak izzadni, és így hőt leadni. A szapora légzés, izgatottság a hőguta vészjósló jelei lehetnek. Nyáron fokozottan figyeljünk nyulainkra, nehogy a tűző nap hosszabb ideig érje ketrecüket.
Egyes nyulaknál bizonyos fogrendellenességek is előfordulnak, amely leggyakrabban a metszőfogak túlnövését és elferdülését jelenti. Ezekben az esetekben a túlnőtt fogrész lecsípése indokolt. Mivel a nyulak metszőfoga állandóan nő, mindig biztosítsunk számukra rágófát, vagy valamilyen kemény rágható anyagot.
(megjegyzésképpen a SULFACOX-T vagy pedig a SUTRICOL nevü orvosság tisztitja a bélrendszert és a gyomor müködését is javitja azaz a KOKCIDIOZIS ellen)
(megjegyzésképpen a PESTORIN MORMIX nevü orvosság 1 évig védi a tüdö vérzés ellen és fél évig a szúnyogcsipés ellen)
(én amit kiprobáltam a kettö közül az a sutricol ami nagyon bevált az én nyulaimnak)
Fióka falás |
A fiatal anyák előfordulhat, hogy megölik és megeszik kicsinyeiket. Ennek számos oka lehetséges:hirtelen idegesség, hanyag magatartás a fiókákkal szemben és a gondozás hiánya, nagy hideg hatására is. Ha kutyák vagy ragadozók lépnek a nyúlketrecek közelébe, az anya olyan idegi állapotba kerül, hogy megöli és megeszi a kisnyulait.Az afféle kannibalizmus, hogy ellés után az anya a halott magzatot elfogyasztja, természetes fészektisztító ösztönnek számít. Ha minden óvintézkedésünk ellenére az anya mégis megeszik legalább 2 kisnyulat, az anyát ki kell selejtezni. Lehet próbálkozni avval, hogy ellés előtti napon héjában főtt, alaposan megsózott burgonyát adunk anyanyulunknak. |
Fognövési rendellenesség (Malocclusion) |
Olyan állapot amikor a nyúl fogai nem sorban állnak és kóros hosszúságúra nőnek. A fogzási rendellenességben szenvedő nyúlnak a folyamatos nyálfolyástól csapzott lesz a bundája a szája körül, és a mellkas elülső része, mivel nem tudja teljesen becsukni a száját. Mivel a nyúl foga folyamatosan nő és ha nem áll megfelelően sorba akkor problémái lesznek vele, mert nem úgy kopik mint az egészséges társaié. Ha a fogak túl hosszúra nőnek, a nyúl képtelen lesz elég szélesre kitátani a száját, hogy egyen. Előfordulhat olyan eset is amikor a fogak benőnek az orrüregbe, az ajkakba, a fogínybe, vagy a száj oldalába és ez az állapot fertőzésekhez és sebek kialakulásához vezet. A betegséget fejsérülés is előidézheti és ilyenkor nyomódik ki a fog a sorból, de örökletesen is kialakulhat. A nyulaknál leggyakrabban az első fogaknál fordul elő, de néhány esetben érintheti a hátsó fogakat is. |
Fül atka |
Ez egy apró élősködő (Psoroptes cuniculi) amely a nyúl fülének belsejét fertőzi meg. A fertőzés kialakulásakor a nyúl a fejét rázza és gyakran kaparja a füle belsejét a karmával. |
Hasmenés |
A nyulaknál a hasmenés gyakran lágy széklet vagy méreten aluli bogyók formájában jelenik meg amik egymáshoz tapadnak, vagy kocsonyás állagú tömeget alkot. A hasmenést okozhatja béhurut vagy kokcídiózis. Hasmenés ellen a nyúl vizébe szoktam tenni protexint, amitől szépen helyrejönnek az állatok. |
Hőguta |
Egy olyan állapot amikor a nyúl túlhevül, rendszerint a forró nyári időszakban. Az a nyúl amely hőgutában szenved liheg és nedves az orra, az izzadás miatt és levertté válik. Amikor a túlhevülés már nagyon nagymértékű a nyúl orra kékesre változik. Ha nem tud lehűlni akkor elpusztul. A 35 fok feletti testhőmérséklet már veszélyes a nyulakra nézve. A nyulak általában a hidegebb hőmérsékletet jobban tűrik. A hosszabb szőrű fajták mint pl.: az Angóra valamint az öregebb nyulak és azok amik nagyon fiatalok a legérzékenyebbek a hőségre. |
Húgykő |
Kövek melyek a nyúl húgyhólyagjában vagy vizeletkiválasztó rendszerében képződnek. A fájdalmas és nehéz vizeletürítéstől kezdve a vizeletürítés meggátolásáig mindenféle problémát okoznak. Néhány esetben a nyulak sikeresen kiürítik a köveket. De ha ez nem sikerül és a kövek problémákat okoznak akkor a tünetek a következők: étvágycsökkenés, sikertelen vizeletürítési kísérletek, kemény has és vonakodó elmozdulás a púposan ülő pozícóból. A köveket homok, kristályok alkotják amik lehetnek egészen aprók és gabonaszem nagyságúak, és több mint 2,5 cm átmérőjűek. Valószínűleg a húgykövek a magas kalcium tartalmú étrend, húgyúti fertőzés, eredményei, hólyagürítési nehézségek eredményei is lehetnek, de köszönhető a fizikai leromlásnak is. |
Idős nyulak bénulásos betegsége |
Lásd: bénulás. |
Liszterózis |
Vérmérgezést okozó megbetegedés, melyet hirtelen elhullás vagy vetélés jellemez. Az anyanyulaknál az előrehaladott vemhesség idején a leggyakoribb. A szegényes gazdálkodás és a stressz fontos tényezők lehetnek a kialakulásában. A klinikai tünetek változóak és nem behatárolhatóak - leginkább az étvágytalanság, lehangoltság és a súlyvesztés a jellemző. Ellentétben a szarvasmarháknál és juhoknál előforduló betegséggel, a liszterózis nyulaknál ritkán van hatással a központi idegrendszerre. A Listeria monocytogenes vér útján jut el a különböző szervekbe mint a máj, lép és a magzatokkal megtelt méh. A Liszterózis több féle állatra és az emberre is fertőző!!! |
Nyirokrendszer rákos megbetegedése (Lymphosarcoma) |
A második leggyakoribb nyulaknál előforduló rosszindulatú betegség. A betegségre való fogékonyságot a tudomány mai állása szerint valószínűleg egy recesszív gén okozza homozigóta állapotban. Fejlett fiatalkorú és egészen fiatal nyuszik rákos megbetegedése. |
Májkokcidiózis (májkövesedés) |
Az Eimeria stiedae nevezetű egysejtű parazita okozza. A tünetei közé tartozik az étvágycsökkenése, súlycsökkenés, megnövekedett has, lehangoltság, székrekedés vagy hasmenés. A kokcídiózis ezen formájába az élősködők a májba vándorolnak és és blokkolják az epecsatornácskákat. Sokkal komolyabb mint a bélrendszer kokcídiózisa. Előrehaladott állapotban sárgaság is felléphet. Az elhullás rendszerint ritka, kivéve fiatal nyulaknál erős fertőzés esetén. A diagnózis felállítása az oocysták jelenlétének beazonosításával történik az ürülékből kenetvétellel.A betegség iránt a 4-8 hetes kisnyulak a legfogékonyabbak. A betegség lassú, idült lefolyású, öt héten túl is elhúzódhat, tünetei határozatlanok. Kezelés: többféle gyógyszer szükséges a kezeléséhez, amíg kialakul a természetes immunitás a kórokozó ellen. Az állataival igazán törődő gazda képes a betegség alacsony szinten tartására vagy annak teljes felszámolására is. Mindenekelőtt szükséges valamilyen elvezető rendszer amely az összegyűlt bélsarat és vizeletet elvezeti a nyulak ketreceiből, meggátolva, hogy az érintkezzen az ivóvízzel vagy az élelemmel. 10%-os ammónia oldatos fertőtlenítés elpusztítja az oocystákat. A fiatal nyulakat amint lehet el kell különíteni az anyaállattól, mivel a szopós nyulak különösen fogékonyak a kokcídiozisra, a férgekre is nagy figyelmet kell fordítani mert azok is átvihetik a betegséget.Szulfanamid tartalmú készítményeket ajánlanak az orvosok a gyógyítására, de jól alkalmazható a takarmányhoz 5%-os arányban kevert ultraseptyl por is. Ezt hét napon keresztül adagolva érhetünk el eredményt. |
Meghűlés |
Az emberhez hasonlóan a nyulaknál is előfordul náthás megbetegedés. Ilyenkor a nyulak tüsszögnek és folyik az orruk. Néha azonban előfordul, hogy a náthához hasonló tüneteket Pasteurellosis okozza. |
Méhrák (Uterine Adenocarcinoma) |
Az egyik leggyakrabban előforduló formája a ráknak nyulaknál. Rendszerint a 2 évnél idősebb nőstény nyulakat sújtja melyeknek még soha nem voltak útódai és nem ivartalanították őket. |
Myxomatozis |
Minden fajta nyúl számára halálos betegség amelyet a poxi vírus (hímlőt okozó vírus egy fajtája) csoport tagja a myxoma vírus okoz. A betegséget "nagy fej" betegségnek is nevezik - nedvező bőrelváltozások és mixómák jellemzik. A vírus a bolhák, szúrós legyek, szúnyogok és a fertőzött állattal közvetlen érintkezés útján terjed. |
Nátha |
A légzőrendszer fertőzése nyulakban. A náthának gyakran olyan tünetei vannak mint folyó orr, könnyező szemek. Néhány nyúlnak a mellső mancsain összegubancolódik a váladéktól a szőr a folytonos orrtörlés miatt. A náthát azonban különböző bakteriális fertőzés is okozhatja, közülük néhány gyógyítható, míg mások nem mint pl. a pasteurellózis. |
Nyálfolyás |
Egy olyan állapot, amikor a nyúl nyáladzik ezért az állán és a mellkasán a szőr állandóan nedves. Ez gyakran a bőr fertőzéséhez vezet. A nyálzást okozhatja rendellenesen elhelyezkedő fog is a szájban (malocclusion). |
Nyálkás bélhurut (mucoid enteritis) |
A bélhurut egy formája amikor a bogyókat vastag réteg mucus (nyálka) borítja és zselés megjelenést kölcsönöz neki. Egyéb tünetei: kedvetlenség, csapzott szőr; tompa, megduzzadt szemek, duzzadt, és feszülő gyomor; lötyögő hang a nyúl beleiben; étvágytalanság, súlyvesztés, fogcsikorgatás, púpos testtartás, kiszáradás és erős szomjúság, és magas (37-38 Celsius) testhőmérséklet. A nyálkás bélhurut gyakran az állat elhullásához vezet. A betegség leginkább a 10 hetesnél fiatalabb állatokat támadja meg, de az idősebb nyulakat is megbetegítheti. Bár még nem egészen világos mi okozza a betegséget, a feltevések szerint bakteriális fertőzés (Escherichia coli, Clostridia sp. (C. welchii, C. perfringens), étrendváltozás, és rosthiányos táplálkozás valamint a stressz állhat a háttérben. Felfúvódásnak is nevezik. |
Nyílásfertőzés |
A nemi szervek nyílásának fertőzése. Általában a fertőzés apró pattanások formájában nyilvánul meg amelyek égnek és bevarasodik. Valószínűsíthető, hogy a betegséget a testnyílásba bekerült szennyeződés okozza vagy vizelet szivárgás, amit nem lehet kitakarítani. A betegség a párosodó állatok között terjed. Ugyan hasonló tüneteket produkál a nyúl szifilisszel a testnyílás fertőzése nem nemi betegség. |
Nyúl szifilisz |
A nyulak nemi betegsége, ami következtében hólyagok, sebek és hegek keletkeznek a külső nemi szervek és a végbélnyílás környékén. A betegség átterjedhet a szájra, ajkakra, orra, szemhéjra, fülekre, lábakra, amikor a nyúl hátsórészét tisztítgatja. A betegség fertőző és párosodás közben adja át az egyik állat a másikra, később pedig az anya az utódainak. nyílás betegségnek vagy spirochetosisnak is nevezik. |
Nyulak vírus okozta kötőszövet-daganata |
A fibróma vírus a leporipoxvírus csoport egyik tagja, amely közeli kapcsolatban áll a myxoma vírussal. A vírus széleskörben elterjedt a házi és vadonélő nyulak populációi között egyaránt. A fertőzés természetes módon történő átvitele nem ismert, bár létezhetnek vírushordozók. A tünetei közé tartozik a tumorok megjelenése a lábszáron, lábakon, szájkörnyéken és a szemkörnyéken. A tumorok bőralattiak és az alatta lévő szöveteket nem támadják meg. Áttétek nem fejlődnek ki. A tüneteket produkáló egyedek egyébként egészségesek. Egy hónap elteltével a tumorok visszafejlődnek. |
Pasteurellózis |
Ez egy nagymértékben fertőző betegség a nyulak között, amit bakteriális fertőzés okoz és ami gyorsan az állat elhullásához vezet. A tünetek között szerepel: a fehéres vagy sárga színű váladék, könnyező szemek, gyakori tüsszögés, köhögés, és nehéz légzés. A pasteurellosisos nyúlnak összegubancolódott, és megkeményedett a szőr a mellső mancsokon, mert próbálja a váladékot az orrából. Először a fertőzés az orrüregekben kezdődik majd átterjed a szemekre és belső szervekre, és tüdőgyulladást is elősegíti, tályogokat okoz különösen a fejen és a pofán, és megfertőzi a belső fület, valamint a fej oldalrabillentését is kiváltja. A betegségért a Pasteurella multocida nevezetű pálcika alakú organizmus felelős, amiről úgy vélik, hogy egészséges állapotban is a legtöbb nyúl szervezetében megtalálható, de bizonyos körülmények között elszaporodik, mint pl. stresszes helyzetek, idősebb és nagyon fiatal nyulakban, és azokban betegséget majd elhullást okoz. |
Ragyás fül |
A nyúl fülének fertőzéses megbetegedése, amit a fül atka okoz. Nevezik még fülrühnek is. Lásd: fül atka. |
Rák |
A sejtek az osztódás során rendellenesen elszaporodnak és a test más részeibe is eljutnak és áttéteket hoznak létre. A rák legtöbbször az állat elhullásához vezet, ha időben nem kezelik. A rák tünetei egyedenként változó, de mindenképpen lehangoltsággal, étvágy csökkenéssel, súlycsökkenéssel jár együtt. A nyulaknál a rák a méhrák kivételével nem olyan gyakori betegség mint más háziállatoknál (kutya, macska) vagy az ember. |
Rotavírus fertőzés |
A rotavírust hasmenésben szenvedő állatokban izolálták számos országban. Nyúltelepeken végzett szerológiai vizsgálat kimutatta, hogy néhány tenyészetben a felnőtt állatok 100%-a hordozója volt a vírusnak. Ez azt jelenti, hogy a vírus széleskörben elterjedt. A vírus a fertőzött állatok ürülékével kerül a szabadba és ürülékkel szennyezett élelemmel, vízzel kerül újra a szervezetbe. Az elválasztási korban lévő állatok a legfogékonyabbak. Valószínűsíthető, hogy maga a rotavírus csak kevésbé fertőző hatású, és egyéb fertőző baktériumokkal együtt mint pl: Clostridium spp. és az E. coli, halálosabb kimenetelűvé válik. |
Salakszerű üledék a vizeletben |
Ezek nagyon apró vesekövek, amik a nyúl vizeletürítése közben mosódnak ki. Mivel ezek a kövek nagyon finomak és rendszerint nagy számban vannak jelen a vizeletben, ezért homoknak vagy salaknak is nevezik. |
Salmonellosis |
A Salmonella enterica baktériumok gramm-negatív, csak oxigéntartalmú környezetben tenyésző nem tejsavas, erjesztőbaktériumok amelyek kén-hidrogént termelnek. A salmonella baktériumfertőzés átvitele a közvetlenül szennyezett étellel, bélsárral való érintkezés útján történik. Nyulaknál ez a fertőzés ritka. |
Gerincferdülés (Spondylosis) |
Egy olyan betegség, amikor a csigolyák a hátgerincben egybeolvadnak és csökkentik a hajlékonyságot valamint fájdalmat okoznak. A tünetek váltakoznak az ugrási és futási nehézségektől egészen a mozgási képtelenségig. Ez a mozgásszervi betegség a 4 évnél idősebb nyulaknál gyakoribb, és különösen a nőstényeknél. |
Staphylococcus fertőzés |
A betegséget a Staphylococcus aureus nevű baktérium okozza. Az átvitele légi illetve közvetlen érintkezéssel történi, mivel az organizmus a szájüregben van jelen. |
Stroke |
Agysérülés, amit egy megrepedt véredény vagy véredény elzáródás okoz. Tünetei lehetnek pl. az enyhe izomgyengeség a fejen vagy lábakon, vagy a hirtelen elhullás, ezen kívül egyik vagy mindkét oldali bénulás. |
Szemrezgés (nystagmus) |
A szemek rezgése, gyakran ez a tünete az idegrendszer rendellenes működésének, ami az e.cuniculi nevű parazita fertőzésének eredménye is lehet, de okozhatja még Pasteurelosis, gutaütés vagy tumor. |
Szőratka (Cheyletiella parasitovorax) |
Egy apró parazita (Cheyletiella parasitovorax) ami a nyúl bőrén élősködik. |
Szőrlabdák (Trichobezoar) |
A nyúl emésztőrendszerének eltömődése. Általában a szőrlabdák elzárják a nyúl belét, amit a tisztálkodáskor lenyelt szőrből képződött golyók okoznak. Alkalmanként részleges vagy teljes eltömődést okoz, ilyenkor a szőrlabdák kitapinthatók és a nyúl felhagy az evéssel és fogyni kezd. Ilyenkor néhány napig hiányos a bélsárürítése. Ritkán előfordulhat súlyosabb elzáródás is ami a bélműködés teljes leállásához vezethet. |
Talpfekély |
A betegség akkor alakul ki ha folyamatos nyomás nehezedik a talp bőrére a nehéz testsúlynak, vagy a kemény vagy rácsos padozatnak és egyes nyúlfajtáknál mint pl. Rex örökletes hajlamnak köszönhetően mert náluk kevésbé fedett szőrrel a talppárna területe és a lábközép csontok lekerekítettek. Kezelés: nálam még nem fordult elő ilyen probléma, de utána olvastam. A sebet betadinnal ki kell mosni, kristály cukorral jól telerakni és bekötni. Ezt minden nap kell ismételni. Nagyon nehezen gyógyul a fekély, kis szerencsével egy hónap alatt rendbe lehet tenni. Ezt egy állatorvos honlapján olvastam, ki kell próbálni. |
Terhességi mérgezés |
A terhességi mérgezés kórélettana nem igazán ismert, de hasonló lehet a juhoknál fellépő ketózishoz. A hajlamosító tényezők között szerepelhet a tenyésztés, kor, nem, elhízás, és az előző almok száma. Néhány nyúlgazdaságban igen gyakori az előfordulása. |